A gépi észlelés teheti biztonságosabbá és hatékonyabbá a közlekedést

Budapest – A közlekedés hatékonyságának és biztonságos működésének növelésén, a mindennapi mobilitás optimalizálásán dolgoznak azok a kutatók és fejlesztők, akik a világon először Magyarországon, a Bosch Budapesti Innovációs Kampuszon megrendezett kognitív mobilitásról szóló konferencián találkoznak október 12–13-án. Olyan, a jövő mindennapjait meghatározó kérdésekre keresik a választ több tudományterületet átfogva, hogy például miként teheti még biztonságosabbá a közlekedést a gépi – kamerákon, szenzorokon, lézeren alapuló – érzékelés, hogyan javíthatja az emberi észlelést, miként gyorsíthatja vagy teheti megfizethetőbbé a mobilitást a hétköznapokban, csökkentve például a közlekedési dugókat, ezzel hozzájárulva az élhetőbb környezethez a jövő városaiban.

„A magyarországi Boschnál többezer mérnök kutatja elkötelezetten a jövő járműipari technológiáit, hogy az új autókba beépülő fejlesztéseink segítsék mindennapi életünket. A kognitív mobiltás egy most formálódó tudományterület, amely összekapcsolja a közlekedéssel foglalkozó fejlesztéseket, a társadalom javára fordítja az abban rejlő szinergiát” – mondta Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

„A gépi észlelés hatékonyabbá és biztonságosabbá teheti a közlekedést, hiszen az emberi figyelmetlenség a legnagyobb bizonytalansági tényező. A technológiai fejlődés napjainkban jutott el arra a szintre, hogy a járműipari és a mesterséges intelligencián alapuló fejlesztéseket a társadalomtudományok kognitív megközelítésével összekapcsolva egységes rendszerként lehessen használni a társadalom javára” – mondta Zöldy Máté, a Budapesti Műszaki Egyetem Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központ vezetője, a konferencia elnöke.

Kommunikáló közlekedési csomópontok, a motoros testtartását figyelő szenzorok
A kognitív mobilitás átfogó megközelítését jól példázzák azok a fejlesztések, amelyek célja az intelligens, kommunikáló és hálózatba kapcsolt közlekedési csomópontok kiépítése. Egy ilyen rendszer nemcsak a járművek, hanem a gyalogosok, kerékpárosok mozgását, szándékát is figyeli, valamint úgy szabályozza a pillanatnyi forgalmat, hogy a lehető legkisebb legyen a torlódás. A rendszer képes jelzést küldeni a járműveknek, hogy milyen sebességgel közelítsék meg a csomópontot azért, hogy ne kelljen megállniuk. Hosszabb időtávon pedig akár utasíthatja is az önvezető járműveket a lassításra, mindezt a kamerák, szenzorok, lézeres érzékelők alkotta információk feldolgozásával, mesterséges intelligenciával.

Egy másik kutatás a motorosok biztonságát szolgálja. A motoros testtartásából következtet várható szándékára, például előzési vagy kanyarodási manőverére. A vizsgálatok során összegyűjtött és kiértékelt adatok a gépi tanulást segítik, hogy a járművekhez fejlesztett vezetéstámogató rendszerek minél hamarabb érzékeljék a közelben haladó motoros szándékát és nagyobb eséllyel kerüljenek el egy balesetet.

A világon elsőként Budapesten
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a magyarországi Bosch csoport szervezésében, a nemzetközi Villamos- és Elektronikai Mérnökök Intézetének (IEEE) támogatásával megrendezett első IEEE Nemzetközi Kognitív Mobilitás Konferencia több mint harminc előadása magyar és külföldi egyetemek, kutatóközpontok, fejlesztőcégek legújabb vizsgálatait, valamint eredményeit mutatja be. A rendezvény helyszíne a 2022. szeptember 8-án átadott Bosch Budapest Innovációs Kampusz.